Hírek

Nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása a közigazgatásban

 

Az utóbbi évek folyamán világ- és Európa-szerte is egyre nagyobb népszerűségre tesz szert az úgynevezett "nyílt forráskódú" (Open Source) szoftverek alkalmazása nemcsak a versenyszférában, hanem az elektronikus közigazgatási folyamatokban is. Ezek a folyamatok Magyarországot sem kerülik el. A magyar kormány a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben is kinyilvánította azt a szándékát, hogy a hazai közigazgatás területén is mind nagyobb szerepet szán a nyílt forráskódú technológiák alkalmazásának. A tervezett átállás sikere azonban alapos előkészületet és gondos tervezési munkálatokat igényel.

 

A nyílt forráskódú szoftverek rövid története


A szabad forráskód története a nyolcvanas évek elejére nyúlik vissza, amikor útjára indult az első olyan projekt, melynek célja egy teljes mértékben nyílt forráskódú szoftverekből álló operációs rendszer kidolgozása volt. A szabad szoftverek alapvetően rengették meg a szoftverekkel, mint szellemi termékekkel kapcsolatosan kialakított korábbi tiltó, védő jogi szabályozást, hiszen a szabad szoftver licensz bevezetésével ezek a szoftverek bárki által szabadon megismerhetők, birtokolhatók, felhasználhatók, terjeszthetők és módosíthatók, de csak oly módon, hogy ezek a "szabadságjogok" (szabad felhasználás, módosíthatóság, másolatok és továbbfejlesztett verziók terjeszthetősége, a forráskód nyilvánosságra hozatala) biztosítottak maradjanak.

 

Az ezredfordulót követően robbanásszerűen növekedett a szabad szoftverek elterjedése, a nyílt forráskódú szoftverekben rejlő lehetőségeket elsőként a versenyszféra kisebb szereplői ismerték fel és alkalmazták, főként a költségek csökkentése és a fenntartható dinamikus fejlődés érdekében. Ezt követően az olyan nagy, nyílt forráskódú szoftverekre építő cégek, mint a Google, vagy a Facebook sikere tovább serkentette a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásának előtérbe kerülését a verseny-, és ezzel párhuzamosan a közszférában egyaránt.


A nyílt forráskódú informatikai megoldások felé történő nyitás további kiemelkedő mozgatórugója (főként a közszférában), hogy az erős gyártói függőség miatt az IT piaci versenyhelyzet jelentősen lelassult; ennek a tendenciának a megakadályozásához és az egészséges verseny megteremtéséhez megfelelő alternatívát jelentenek a nyílt forráskódú alkalmazások. Ezt számos nagy informatikai cég is (Oracle, Novell, Sun, és még a Microsoft is) felismerte, és megkezdte (főként piacvezető) termékeinek nyílt forráskódú alapokra történő áthelyezését.


A nyílt forráskód előnyei és hátrányai

 

Mint a legtöbb informatikai megoldásnak, a nyílt forráskódú megoldásoknak is vannak előnyei és hátrányai is, amelyeket érdemes összevetni egy esetleges platformváltással kapcsolatos döntés meghozatala előtt.


Előnyök


1. Jogtiszta megoldás

Az OpenSource megoldások egyik legnagyobb előnye a szabad szoftverekkel kapcsolatosan korábban említett szabadságjogok teljes körű biztosítása, amelyhez a legtöbb esetben díjfizetés nélkül juthat hozzá a felhasználó. Ebben az esetben rendelkezésre áll a felhasználási jog, a forráskód és továbbfejlesztés joga is, amely lehetővé teszi a szoftver-termékek korlátlan továbbfejlesztését, hangolását, javítását, a változó körülményekhez történő igazítását is.

 

2. Alacsonyabb költségek

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az OpenSource megoldások nem ingyenesek, de lényegesen alacsonyabb költségeket jelenthetenek más megoldásokkal szemben akár hosszú távon is, a "teljes tulajdonlási költség" szempontjából.

 

3. Magasabb minőség, megbízhatóság

Azáltal, hogy a szoftver fejlesztésében bárki részt vehet, - azaz közösségek fejlesztik, amelyek létszáma elérheti a százezres nagyságrendet is -, az esetleges hibák megtalálására, kijavítására, igényekhez történő igazítására szélesebb körben nyílik lehetőség, mint egy szűk csoport által fejlesztett zárt szoftver esetében, ezáltal stabilabb, jobb minőségű, a változások esetén rendkívül gyorsan átalakítható termék válik elérhetővé.

 

4. Gyártó- és technológia-független

A felhasználók elkerülhetik a magas licensz díjak fizetését, és nincsenek kiszolgáltatva a licensz- és egyéb szolgáltatási szerződésben foglalt, néha komoly követelményeknek. Az OpenSource terméket korlátlanul lehet telepíteni, másolni, és ami talán a legfontosabb: továbbfejleszteni az egyedi igényeknek megfelelően, gyártótól és technológiától függetlenül.

A nyílt forráskódú szoftverek hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a világ 500 legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépének több mint 80%-án GNU/Linux operációs rendszer fut, a jelenlegi technológiai határokat feszegető hardver erőforrások még hatékonyabb kihasználása érdekében.


Hátrányok

 

Annak ellenére, hogy a nyílt rendszerek alkalmazása komoly előnyökkel járhat, a váltással kapcsolatosan felmerülhetnek kockázatok is.


1. A fejlesztés megakadhat

Az alkalmazásfejlesztéssel kapcsolatos projekt "elhalhat", ugyanúgy, mint a kereskedelmi alkalmazások fejlesztésekor, hiszen a nyílt alkalmazás kialakítása során is felmerülhet érdekkülönbség a közösség tagjai között, amely megakaszthatja a további fejlesztést. A garancia hiánya miatt elképzelhető, hogy az ügyfél egy hibákkal teli programot lesz kénytelen használni, vagy csak díjfizetés ellenében jut majd a kijavított programhoz.

 

2. Támogatás hiánya

Kereskedelmi szoftverek esetén a szállító kötelezően ellát egy meghatározott minőségű és rendelkezésre állású support tevékenységet, különösen biztonsági hibák esetén. A nyílt alkalmazások esetén a professzionális support tevékenység fizetős szolgáltatás. Az OpenSource témákkal foglalkozó fórumokat megvizsgálva még általános kérdések esetén is gyakran előfordul, hogy egy kérdés megválaszolatlan marad. A fejlesztői közösség nem rendelkezik olyan jogi értelemben vett kötelezettséggel, amellyel kényszeríthető lenne információ-átadásra. A telefonos helpdesk felügyelet, vagy azonnali támogatás csak komoly díjfizetés ellenében biztosított.

 

3. Kapcsolódó költségek

A nyílt forráskódú szoftverek széles választékát tekintve sokakban felmerülhet az a gondolat, hogy így soha nem kell majd fizetős alkalmazást igénybe venni. Ez igaznak is bizonyulhat, azonban a nyílt alkalmazások bevezetésére, fejlesztésére és a hibaelhárításra szánt időt reálisan fel kell mérni és számításba kell venni a döntés meghozatalakor.

 

4. Felhasználói ellenállás

A fentieken túl további kritikus faktor a felhasználók reagálása a megváltozott körülményekre. Mint minden rendszerbevezetés során, így a nyílt forráskódú szoftverek bevezetésekor is jelentős felhasználói ellenállásra lehet számítani, hiszen a korábban jól begyakorolt megoldások az új környezetben már nem, vagy másképp működnek. Amennyiben a felhasználók nem kapnak megfelelő oktatást, illetve időt az átállásra, úgy az könnyen a projekt bukásához is vezethet.

 

 

Az előnyök és hátrányok szakszerű mérlegelése, majd a döntés meghozatala jelentős előkészítést és háttérmunkát igényel. Az L-IT Group munkatársaiként komoly szakmai kihívást jelentő feladatként tekintünk erre a kérdésre, és megtiszteltetésnek vesszük, ha szaktudásunkkal támogathatjuk a legmegfelelőbb megoldás megtalálását és bevezetését.


 

Források:


http://www.cyberciti.biz/tips/linux-kernel-history-and-distribution-time-line.html

http://observatorio.cenatic.es/images/stories/estudios_e_informes/empresas/internacional/international%20status%20of%20open%20source%20software-web.pdf

http://www.cospa-project.org/partners.html#become

http://www.degrowth.eu/v1/fileadmin/content/documents/Proceedings/Vitari.pdf

http://sofiaecho.com/2008/01/18/650116_bulgarias-open-administration

http://www.osor.eu/studies/open-source-migration-at-the-spanish-ministry-for

http://infopoly.info/linossgov/tag/denmark/

http://thinktank.olliancegroup.com/business_cases/Danish_Open_Source_software_and_the_public_sector.pdf

http://opensource.com/

http://www.odfalliance.hu/doc/h%C3%ADrek/2010/%C3%A1ll%C3%A1sfoglal%C3%A1s_2010.06.25.pdf

http://ec.europa.eu/information_society/activities/egovernment/action_plan_2011_2015/index_en.htm

http://www.tamingthebeast.net/articles5/open-source-software.htm

eu.conecta.it/paper/Advantages_open_source_soft.html

http://www.nfm.gov.hu/data/cms2089529/Digitalis_Megujulas_Cselekvesi_Terv.pdf

http://catb.org/~esr/writings/cathedral-bazaar/cathedral-bazaar/index.html

http://robertoallende.com/tecnologia/eventos/rishab-ghosh-el-impacto-economico-delsoftware

http://www.top500.org/lists/2010/11