Hírek

Nyílt forráskódú szoftverek a világban

 

A nyílt forráskódú szoftverek felhasználását vizsgáló CENATIC Alapítvány 2010-ben publikált jelentése több aspektusból vizsgálja a nyílt forráskódú szoftverek terjedését, azonban alapvetően az információs társadalmak érettségi szintje és a nyílt forráskódú szoftverek használatának mértéke alapján hasonlítja össze és elemzi az egyes országokat. A tanulmányból kiderül, hogy a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésében és alkalmazásában az USA, Ausztrália, és a nyugat-európai országok járnak az élen, míg Kelet-Európa, Dél-Amerika és Afrika sereghajtók mind az információs társadalom érettségi szintje, mind a nyílt forráskódú szoftverek szempontjából.

 

Általánosságban úgy tűnik, hogy az információs társadalom érettségi szintje és a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása szorosan összefügg, azonban érdekes adat, hogy a nyílt forráskódú szoftverek használata és fejlesztése viszonylag magas szinten áll Indiában, Kínában és Brazíliában, az említett országok információs társadalmi fejlettségi szintjéhez képest. (Indiában a bőséges, és magasan képzett kompetenciából, valamint az alacsony kutatási költségből, míg Kínában és Brazíliában - bár eltérő indíttatásokból eredően - a kormány elszánt törekvéséből adódóan kiemelten magas szintű a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztése és felhasználása.) Ennek fordítottja igaz néhány észak-európai országra, Nagy-Britanniára és Hollandiára, ahol az információs társadalom érettségi szintje kiemelkedő ugyan, a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása azonban viszonylag alacsony (a hatékony kormányzati törekvések és a megfelelő jogi szabályozások hiánya miatt).

 

 

Európai kitekintés


Németország


Az európai országok közül egyértelműen Németország, Franciaország és Spanyolország vezeti a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásának listáját.


Az európai országok közül úttörőként Németország deklarálta a nyílt alkalmazások kormányzati támogatását azzal, hogy a Bundestag által 2001-ben elfogadott állásfoglalásban hivatalosan is kijelentette: az OpenSource alkalmazások megjelenése olyan különleges lehetőségeket jelent az európai szoftveripar piacán, hogy elterjedésüket támogatni kívánja a szövetségi igazgatás területén, és megkezdte a szerver infrastruktúra átállásával kapcsolatos feladatok kidolgozását.

 

A német szövetségi projektek során több közigazgatási szervezet LINUX-alapú rendszerekre tért át, valamint számos szervezet - köztük a német Külügyminisztérium és a Légügyi Hatóság - kezdett el nyílt forráskódú adatbázis-kezelő rendszert használni (az SQL-relációs Ingres adatbázist). Talán a müncheni átállás volt a legnagyobb hírértékkel bíró esemény a témában: 2003-ban pilot jelleggel egyszerre 14.000 munkaállomást migráltak LINUX és OpenOffice.org alkalmazásra az IBM és a SUSE LINUX segítségével. A sikereket látva 2004-ben München 35M EUR költségvetéssel tervezte a további lépéseket, melyeket végül 2006-ban sikerült megkezdeni a szoftver szabadalmakkal kapcsolatos késedelmek és a további tesztelések miatt. A kezdeményezést végül több helyi és regionális önkormányzat követte szerte az országban.


Az eddigi, sikerről beszámoló hírekkel ellentétben pár napja a német Külügyminisztérium arról számolt be, hogy a projekt összességében mégsem volt sikeres: a munkaállomásokon véghezvitt migráció az előzetes kalkulációkkal szemben mégsem járt mérhető költségcsökkenéssel, mivel többletkiadások jelentkeztek az új modell oktatása és a munkavégzés hatékonyságának csökkenése miatt, amit a munkavégzéshez szükséges nyomtatók drivereinek módosítása is tetézett. Mindezek mellett a régi rendszerre való visszatérés talán legfontosabb oka a felhasználók ellenállása volt, mivel a megváltozott funkcionalitást nem tudták jól kezelni.

 

Dánia

 

Németország mellett Dániát is érdemes a téma kapcsán megemlíteni. Négy éves előkészítést követően, 2010 januárjában jelentették be, hogy a kormányzat teljes mértékben hátat fordít a Microsoftnak és nyílt forráskódú megoldásokat vezet be a teljes államigazgatási platformon azáltal, hogy áttér a nyílt dokumentum formátumok használatára (Open Document Format - ODF). Elképzeléseik szerint a jövőben kizárólag ez a megoldás lesz használatban, mivel ez a formátum alkalmas arra, hogy a felhasználók az ingyenesen letöltött, pl. OpenOffice alkalmazással megnyithassák, valamint kompatibilis a Microsoft alkalmazásaival is. A bejelentett elképzelések szerint a központi közigazgatás szintjén az átállás 2011. április 1-jén történik majd, melyet a jövőben a regionális és önkormányzati szintek bevonása követhet.

 

A környező európai országok szintén kíváncsian várják - különösképpen a németországi negatív híreket követően -, hogy milyen eredményekkel zárul majd a dán projekt, mivel az Open Document Format nyílt szabványú megoldását számos uniós ország (Dánia mellett Belgium, Németország, Franciaország, Litvánia, Svédország és Hollandia) alkalmazza a közigazgatás egyes részterületein, valamint a NATO által is elfogadott dokumentumszabványnak minősül.

 

Az egyes nemzeti törekvéseken kívül egységes szinten az Európai Unió is támogatja és keresi a lehetőségeket a nyílt alkalmazások arányának növelésére. A 2009. november 18-i Malmői Deklarációval és az Európa 2020 Stratégiában meghatározott célokkal összhangban az Európai Unió a 2011-2015-ös időszakra jóváhagyott eGovernment akciótervében is nevesíti azokat a prioritási területeket, amelyek új generációs, nyílt, rugalmas kormányzati szolgáltatások megvalósítását teszik lehetővé a helyi, regionális, nemzeti, valamint európai szinteken is.


Magyarország

 

Magyarország - az uniós törekvéseknek megfelelően - szintén elkötelezett, hogy kialakítsa a nyílt forráskódú megoldások közigazgatási felhasználásának feltételeit. A 2010-2014-es időszakra elfogadott Digitális Megújulás Cselekvési Terv konkrét programjai között a szoftvergyártással és műszaki követelményekkel foglalkozó fejezeteiben a kormány komplex támogatásáról biztosítja a nyílt alkalmazások fejlesztői közösségét, és ígéretet tesz a nyílt megoldások részarányának növelésére a közigazgatásban. Utóbbit a nyílt forráskódú operációs rendszert futtató kormányzati számítógépek arányának növelésével, illetve a nyílt forráskódú szoftvereket (pl. OpenOffice.org) használó kormányzati alkalmazottak számának növelésével kívánja megvalósítani.

 

A kitűzött cél megvalósítását azonban komoly hatásvizsgálatok elvégzésével, átgondolt tervezési lépések összehangolt végrehajtásával lehet csak eredményesen elvégezni. Az egyes esetekben komplett platformváltással járó folyamatok esetén számos környezeti elemet, működési jellemzőt kell megvizsgálni ahhoz, hogy az átállás zökkenőmentesen menjen végbe.


A tervezés kiemelten fontos

 

Akár közigazgatási, akár kereskedelmi területen tervezzük a nyílt forráskódú szoftverek bevezetését, a projektet megelőzően szükséges végiggondolni néhány alapvető, releváns kérdést:


- Az alkalmazni kívánt szoftver biztosítja-e a feladatvégzéshez szükséges funkcionalitást?

- Rendelkezésre állnak-e a rendszeres frissítések, javítások és lesznek-e új funkciók?

- Milyen támogatással rendelkezik az adott szoftver és azt milyen formában lehet igénybe venni?

- Van-e pozitív példa a kiválasztott nyílt alkalmazás használatára akár a versenyszférában, akár a közszférában?

- Mennyire teljes körű és koherens az alkalmazással kapcsolatos dokumentáció?

- Milyen általános költségekkel jár egy, a programot megfelelő mélységben ismerő szolgáltató alkalmazása?

- Rendelkezésre áll-e a program magyar nyelven, vagy kialakítása olyan-e, hogy a honosítása könnyen elvégezhető?

- Vannak-e az üzleti folyamatokat, a szervezet munkáját támogató speciális informatikai megoldások, amelyek nyílt forráskódú platformon nem, vagy csak jelentős fejlesztési beruházást követően alkalmazhatók?

- Minden alkalmazott informatikai megoldásnak van-e nyílt forráskódú alternatívája, amely minimálisan a megszokott funkcionalitást biztosítja szerver és kliens oldalon egyaránt?


Látható tehát, hogy a nyílt forráskódú szoftverekre történő átállás meglehetősen komplex feladat, amelyet végigvinni csak kellő előkészítés és tervezés, valamint átgondolt megvalósítás mellett lehet, és - a közelmúlt európai példáit szemlélve - a siker még így sem feltétlen garantált. Az L-IT Group munkatársaiként fontos szakmai feladatnak tartjuk a nyílt forráskódú szoftverek bevezetésével kapcsolatos döntéseknek, illetve a rendszer-bevezetéseknek támogatását annak érdekében, hogy a "szabad" szoftverek nyújtotta lehetőségek valóban hasznot hajtsanak a szervezeteknek.

 

 

Források:


http://www.cyberciti.biz/tips/linux-kernel-history-and-distribution-time-line.html

http://observatorio.cenatic.es/images/stories/estudios_e_informes/empresas/internacional/international%20status%20of%20open%20source%20software-web.pdf

http://www.cospa-project.org/partners.html#become

http://www.degrowth.eu/v1/fileadmin/content/documents/Proceedings/Vitari.pdf

http://sofiaecho.com/2008/01/18/650116_bulgarias-open-administration

http://www.osor.eu/studies/open-source-migration-at-the-spanish-ministry-for

http://infopoly.info/linossgov/tag/denmark/

http://thinktank.olliancegroup.com/business_cases/Danish_Open_Source_software_and_the_public_sector.pdf

http://opensource.com/

http://www.odfalliance.hu/doc/h%C3%ADrek/2010/%C3%A1ll%C3%A1sfoglal%C3%A1s_2010.06.25.pdf

http://ec.europa.eu/information_society/activities/egovernment/action_plan_2011_2015/index_en.htm

http://www.tamingthebeast.net/articles5/open-source-software.htm

eu.conecta.it/paper/Advantages_open_source_soft.html

http://www.nfm.gov.hu/data/cms2089529/Digitalis_Megujulas_Cselekvesi_Terv.pdf

http://catb.org/~esr/writings/cathedral-bazaar/cathedral-bazaar/index.html

http://robertoallende.com/tecnologia/eventos/rishab-ghosh-el-impacto-economico-delsoftware

http://www.top500.org/lists/2010/11

http://infopoly.info/linossgov/2011/01/report-on-the-international-status-of-open-source-software-2010/#more-846
http://blogs.alfresco.com/wp/ianh/category/open-source-barometer/