Hírek

Megújuló és takarékos - Magyarország új energiája

 

"A kőkorszak nem azért ért véget, mert elfogyott a kő"

 

A globális felmelegedés, a világszerte növekvő energiaigények, a fosszilis energiahordozók árának rohamos növekedése mielőbbi cselekvésre készteti a világot, az európai tagországokat és ezzel párhuzamosan Magyarországot is. A jövőbeni energiapolitikának és az azzal összefüggő fejlesztési stratégiának ezeket a megváltozott tényezőket feltétlenül figyelembe kell vennie.

 

Az erőforrás-hatékony és környezetbarát energiafelhasználás a fenntartható fejlődés alappillére minden, a jövőben gondolkodó állam esetében. A 21. században egy ország sikere jelentős mértékben függ attól, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználásából adódó problémákat - ellátásbiztonság, növekvő árak, stb. - hogyan tudja kezelni az energiatakarékosság, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználásával.

 

Megújuló Európai Unió

 

Az Európai Unió tagállamainak vezetői 2010. június 17-i találkozójukon elfogadták és megerősítették a Lisszaboni Stratégia helyébe lépő átfogó gazdaságpolitikai stratégia valamennyi fő célkitűzését. Az Európa 2020 stratégia három, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szakpolitikai területre épül: intelligens növekedés, azaz a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása; fenntartható növekedés, azaz erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság létrehozása; és inkluzív növekedés, azaz a foglalkoztatás magas szintjét biztosító, szociális és területi kohéziót eredményező gazdaság ösztönzése. A stratégia mintegy 7-15%-os növekedést vár el az Európai Unió tagállamaitól a következő 10 évben a megújuló energiaforrások használatának terén.

 

Magyarország új energiája


Az Európai Parlament és Tanács irányelvei előírják - a Stratégiában foglaltakkal összhangban -, hogy Magyarország teljes energiafelhasználását 2020-ig 20 %-kal szükséges csökkenteni, valamint rögzítik, hogy a megújuló energiaforrásból előállított energia használata 2020-ra el kell, hogy érje a 13 %-ot, szemben a jelenlegi felhasználást jellemző kb. 5 %-kal. Portugália példája bizonyítja, hogy ezen a területen lehetséges a gyors előrelépés: az ország öt év alatt 17-ről 45 százalékra növelte a megújuló energiaforrások használatának arányát a villamos energia termelésének területén.


A 2007-2013 közötti időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) energiahatékonysági vonatkozású kiírásai a különböző operatív programokban támogatják az energiafelhasználás csökkentését, illetve a megújuló energia használatának növelését.


A Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Programjában (KEOP) külön prioritás konstrukciói foglalkoznak az energiahatékonyság növelésével. A beavatkozások súlypontját és módját az ÚMFT KEOP-on belül a 2 évente felülvizsgálatra kerülő KEOP akcióterv határozza meg. A KEOP másik fontos prioritás tengelye a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely, amelynek célja, hogy a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése révén hozzájáruljon az ellátásbiztonság fokozásához, az importfüggőség csökkenéséhez, valamint a környezet- és klímavédelem céljainak eléréséhez. A két prioritás keretében a tervek szerint összesen mintegy 407 millió euró pályázati összeg hívható le.


Az Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA) 1991-től segíti a beruházások megvalósítását és a megújuló energiaforrások hasznosítását. Az EHA energiatakarékossági célú és megújuló energiahordozó-felhasználást növelő beruházásokat támogat, hitelfelvételre a vállalkozások, az önkormányzatok, illetve az egyéb szervezetek lehetnek jogosultak.


Az Új Széchenyi-terv vitairata szerint az állam Zöld Fejlesztési Bankot hozna létre, amely az energia-megtakarítást és a megújuló energiahordozók felhasználását eredményező beruházások finanszírozására szakosodna. Ez a pénzintézet osztaná szét a felhasználható forrásokat mind az állami, mind az önkormányzati, mind a vállalkozások által megvalósítandó fejlesztésekre, valamint a lakosságot érintő programok lebonyolítására.

 

A nemzeti energiapolitikai törekvések részeként elkészült, és kihirdetés előtt áll "A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről" szóló törvény. A jogszabály kimondja, hogy a közlekedésben felhasznált összes energia 10 százalékának megújuló energiaforrásokból kell származnia 2020-ra.

 

Az L-IT Group munkatársaiként reméljük, hogy a jövőben a környezetbarátabb Magyarország szolgálatába állíthatjuk munkatársaink európai uniós és egyéb pályázati forrásból finanszírozott projektek tervezésében és lebonyolításában, valamint általános projektmenedzsment területen szerzett tapasztalatát.

 


Források:


http://www.szechenyiterv.gov.hu/uj_szechenyi_terv/programok/zold_gazdasagfejlesztes

http://www.mee.hu/files/images/3/PI1CsomGyDr.pdf

http://www.szechenyiterv.gov.hu/uj_szechenyi_terv/konzultacios_beszamolok/eloadasok_zold.html

http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=6582

http://www.nfm.gov.hu/data/cms2062025/M__dos__tott_nemzeti_energiahat__konys__gi_cselekv__si_terv.pdf

http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok

http://www.szechenyiterv.gov.hu/data/cms2083975/Zoldgazdasag.pdf

http://www.energiakozpont.hu/index.php?p=4

http://www.nfu.hu/keop_ih

http://www.nfu.hu/komplex_energetikai_beruhazasok_indulnak_beszterecen

http://www.nfm.gov.hu/data/cms2062025/M__dos__tott_nemzeti_energiahat__konys__gi_cselekv__si_terv.pdf

http://www.itbusiness.hu/hetilap/hirhatter/Smart_grid_kooprodukcioban.html

http://www02.abb.com/global/huabb/huabb008.nsf/0/f7ed5ebd3e3ca0acc12577c700469042/$file/Hirlevel+10-2.pdf

http://www.bansszabo.hu/pubs/energy/BSP-Q2-2010-hun.pdf

http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/201006/smartmetering_finalreport_20100622_hun.pdf

http://friends.amivectio.com/__oneclick_uploads/2009/02/green-energy.jpg