Hírek

Kormányzati adatok nyilvánosságra hozatala

 

Történt-e üzemi baleset a leendő munkahelyemen? Van-e kapcsolat a közétkeztetés és az iskolai teljesítmény között? Hol találhatók nyilvános illemhelyek? Ezek a gyakorlatias kérdések összefüggenek az átlátható kormányzás és a demokrácia magasztos eszméivel. Ami összekapcsolja őket, az az állami hivatali adatok nyilvánosságra hozásának mostanában körvonalazódó gyakorlata, amelyet az EU kifejezetten szorgalmaz, bizonyos országokban pedig már bevett gyakorlatként működik.

 

Hagyományosan az állam a legnagyobb adatgeneráló, -gyűjtő és -kezelő szerv. Az adatok kezelésének állami monopóliuma évszázadokig magától értetődő volt világszerte. Az informatika és információ-menedzsment fejlődésének következtében viszont egyre jelentősebben változik a demokrácia, az állampolgárok bevonásának koncepciója. Mindez felkeltette az egyes kormányok és az Európai Unió figyelmét is, sőt egyre többen elébe mennek az igényeknek.

 

Európában

 

Kimondott cél lett az államgépezet birtokába jutó, hagyományosan elzárt információk megnyitása, valamint, hogy ennek elérésével az állampolgári részvétel fogalma mutasson túl a rendszeres választásokon.  A kormányzat működésébe való belelátás az elszámoltathatóságot, a választók tisztán látását is segíti. Nagyon lényeges, hogy nem csupán politikai kérdésekben, hanem meglepő módon a leghétköznapibb témák körében is: mi volt az egyes éttermek közegészségügyi ellenőrzésének eredménye? Milyen autótípusokra, milyen balesetek jellemzők? Hol, mennyi a kórházi várakozási idő, és útközben hol gyakoriak a közlekedési dugók?

 

Az Európai Unió már 2003-ban javasolta a tagállamok számára a PSI (Public Service Information) minél szélesebb körű elérhetővé tételét, melynek eredményeit, folyamatát rendszeresen ellenőrzi.

 

Európán kívül

 

Európán kívül is erős az adatok nyilvánosságára hozatalának támogatása.  Egyelőre az angolszász kormányzatok a legaktívabbak, a hozzáértő aktivisták tábora is itt a legnépesebb. Nagy-Britanniában Sir Tim Berners-Lee, a Világháló (World Wide Web) kifejlesztője vezeti az ehhez kapcsolódó projektet, a brit kormány pedig különösen támogatja a kezdeményezést - az eredmény 2010 eleje óta látható a http://data.gov.uk/ honlapon. Mind Nagy-Britanniában, mind az Egyesül Államokban külön honlap követi a közpénzek sorsát, a brit lap a beszédes "mire megy el a pénzem" címet viseli.

 

Az adatnyilvánosság megközelítései

 

Számtalan érv teszi indokolttá ennek a gyakorlatnak a terjedését. Egyfelől, ezeknek az adatoknak egy része eddig is nyilvános volt, csak nehezen hozzáférhető. Ráadásul összegyűjtésüket egyszer már kifizették az állampolgárok, miért maradnának hát egy fiók (vagy számítógép) mélyén rejtve? Másfelől, a hivatali adminisztráció és a civil szféra kooperációja jelentősen erősödik, mivel a nemzetközi tapasztalatok szerint a hivatalok nagyon együttműködők, hiszen az ő érdeküket is szolgálja a szélesebb publikumnak megmutatni, hogy milyen sokrétű feladatot végeznek.

 

Sir Tim Berners-Lee szerint minden információ érdekes lehet valakinek, ezért nem válogatnak az állományok között. Az angolszász tapasztalatok szerint a gazdasági szektor erősen érdeklődik az adatok iránt, így a gazdaságélénkítés hatásos eszköze lehet a kormányzati nyíltság, sőt, a környezetvédelmi és egyéb előírások betartása is sokkal hatékonyabb a vizsgálatok nyilvánosságra hozatala óta.

 

Természetesen itt is felmerülhetnek buktatók. Fontos, hogy a köz-adatok közkinccsé váljanak, de szem előtt kell tartani, hogy hogyan fogja tudni kezelni őket a felhasználó. Az egyes országokban eltérő demokrácia-felfogás uralkodhat: van ahol már teljesen természetes az állam elszámoltathatósága, van ahol még gyengébbek ezek a törekvések. Sajnos van, ahol még egyértelműnek tartja az államszervezet, hogy ezek az adatok az ő kizárólagos, titkos tulajdonai, és nem szívesen osztja meg a közzel.

 

Érdemes tehát a folyamatot alaposan végiggondolni, és olyan partnert választani a program végigviteléhez, amely elég széles rálátással és tapasztalattal bír, hogy elébe menjen a lehetséges problémáknak. Az L-IT Group sok éves tapasztalatot szerzett közigazgatási informatikai projektek projektmenedzsment-feladatainak terén. Felkészült szakemberek várják, hogy ez az izgalmas és sokat ígérő folyamat Magyarországon is kiteljesedjen.

 

 

Források:


http://news.bbc.co.uk/2/hi/8470797.stm

http://blog.sunlightfoundation.com/2010/02/18/an-emblem-for-open-government/

www.data.gov.uk

www.data.gov

http://www.economist.com/specialreports/displaystory.cfm?story_id=15557477

http://www.economist.com/research/articlesBySubject/displaystory.cfm?subjectid=348963&story_id=E1_TVQGJQTV

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0212:FIN:EN:PDF

http://www.recovery.gov/Pages/home.aspx

http://vrijedata.nl/

http://www.wheredoesmymoneygo.org/