Hírek

Kevesebb baleset Európában és Magyarországon

 

Miniszteri delegációk találkoztak Moszkvában a közlekedés-biztonság javításának céljából, még 2009 novemberében. Az akkor elfogadott Moszkvai Nyilatkozat az alapja az ENSZ "Cselekvések évtizede a közlekedésbiztonságért: 2011-2020" közlekedésbiztonsági programjának, mely 2011. május 11-én lett hivatalosan útjára indítva.

 

A program a közlekedésbiztonsági problémák tudatosítását, a sikeres technikai tapasztalatok megosztását, konkrét, reális, de ambíciózus célok kitűzését és meghatározott mutatók szoros figyelemmel követését kéri tagországaitól.

 

 

EU-törekvések

 

Az Európai Unió már korábban is indított hasonló kezdeményezéseket:, a 2001 - 2010 közötti időszak célkitűzése a halálos balesetekben elhunytak számának 50%-kal való csökkentése volt. Mivel a 2010-es adatok még nem állnak rendelkezésre, a pontos eredményeket nem ismerjük, de annyi bizonyosan állítható, hogy jelentősen javultak a szomorú statisztikák.

 

Az uniós program legalapvetőbb eredménye az volt, hogy mindenhol csökkentek a baleseti halálozási arányok, érdekes módon azokban az országokban is, ahol már korábban is alacsony volt a halálos balesetek aránya. Ez a meglepő tény azt jelenti, hogy megfelelő jogszabályokkal és az azok betartását támogató technikai és szervezési megoldásokkal a jó pozíciót is lehet tovább javítani. Ezt példázza Franciaország, Luxemburg, Belgium, Svédország, Hollandia vagy Svájc példája (Svájc saját kezdeményezést indított az áldozatok számának csökkentésére), ahol már 2005-re legalább 25%-kal csökkent a halálos balesetek száma. Ebben az időszakban a magyar statisztikák, a litván és a ciprusi adatokkal együtt, nagyon szomorúak voltak: ezekben az országokban nem hogy nem csökkent, hanem egyenesen nőtt az utak áldozatainak száma.

 

 

Magyarország helyzete

 

Magyarországon a 2001 - 2010 közötti időszakban a 2002-es és a 2006-os év volt a legfeketébb, majd 2008-tól kezdtek el jelentősen javulni az adatok. A 2001 és 2009 közötti időszakban 34%-kal sikerült csökkenteni a közúti halálesetek számát, ami alapján az európai statisztikák sereghajtóiból átlagosan teljesítővé váltunk (a 27 tagállam közül 15. hellyel). A 2009-es értékek azonban még mindig magasabbak az EU-átlagnál, amely szerint 70 fő/millió lakos hal meg az utakon, ellentétben a magyar 82/milliós aránnyal. A szakértők szerint az eddigi javulás fő oka a közlekedésrendészeti intézkedések szigorodása volt. Ebbe a körbe tartozik az objektív felelősség bevezetése, a kiszabható bírságok összegének felemelése, az ittas vezetéssel szembeni zéró tolerancia, illetve a pontrendszer módosítása.

 

Elsősorban a gyorshajtás, az ittas vezetés, és a biztonsági öv használatának hiánya okoz problémákat: ez utóbbiban Magyarország kifejezetten a sor végén kullog, az öv használata nem éri el a 70%-ot, szemben a francia, német, vagy máltai élenjárókkal, ahol 95% feletti a biztonsági övet becsatolók aránya.

 

Az uniós cél a halálos balesetek száma további csökkentése, 2020-ra újabb 50%-kal. Mivel a magyarnál sokkal kedvezőbb eredményekkel rendelkező országok esetében is lehetséges volt a további fejlődés, a magyar közlekedésbiztonság javítása is nagy lehetőségeket hordoz magában. Különösen figyelemre méltó a svájci példa, mivel az addig is kitűnő statisztikák további javításával olyan példát mutatnak, mely követendő az egész kontinens, és Magyarország számára is.

 

 

A svájci példa

 

Svájc régóta az európai közlekedésbiztonsági kimutatások élén foglal helyet, ennek ellenére a 2000-es évek elején több, mintegy 25%-kal csökkent a halálos áldozatok száma, 2009-re pedig ez az arány elérte a 40%-ot. Ennek egyik eszköze a sebességkorlátozások szigorodó betartatása volt, az átlagsebesség néhány év alatt, úttípustól függően, 3-8%-kal csökkent. Természetesen a tempó csökkentése nem teljesen önkéntesen történt: Svájc nagyon tudatosan kezeli a közlekedésbiztonság kérdését, Via Sicura néven új programot indítottak, melynek keretében 56 új intézkedést vezettek be, az utak minőségének szigorúbb ellenőrzésétől az 50 felettiek kötelező rendszeres szemorvosi vizsgálatáig. A halálos balesetek számának csökkentése mellett a súlyos sérülések megelőzését is célul tűzték ki. Mivel a súlyos vagy halálos balesetek fő okozója Svájcban is a magas sebesség, erre kiemelt figyelmet fordítanak.

 

A hagyományos radarok mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a különböző automatikus módszerek, az ezek által ellenőrzött járművek száma megtöbbszöröződött az elmúlt 10 évben. A két ellenőrzési pont elhagyása között eltelt idő lézerszkenneres mérése nehezebben cselezhető ki, mint egy egyszerű pillanatfelvétel. A legújabb eszköz pedig a "szuperradar", mely, nagy nemzetközi érdeklődést keltve, néhány svájci városban már ma is megnehezíti a szabálytalankodók életét.

 

 

Trafistar SR590

 

2010 nyarán Genf utcáin jelent meg először a svájci gyártmányú eszköz, a Trafistar SR590, mely lenyűgöző teljesítményt produkál: egyszerre négy sávon, 500 méteren keresztül 22 járművet képes figyelni. Nem egyszerű traffipaxról van szó, hiszen a gép a sebességhatárok túllépésén kívül kilenc további szabálytalanságot képes rögzíteni, például a kerékpáros- vagy a buszsáv jogosulatlan használatát, veszélyes előzést, tilosban fordulást, a stop-tábla, vagy a követési távolság figyelmen kívül hagyását, vagy azt, ha a sofőr nem adja meg az elsőbbséget a gyalogosoknak. Szakértői vélemények szerint az eddigi eszközök nem elég pontosak, ezért előfordulhatott, hogy valaki megússza a büntetést. Erre az új berendezéssel egyre kisebb lesz a esély: a legmodernebb 3D radarral felszerelt eszközök két kamerával működnek, az egyik magát az autót fotózza a vétség elkövetése közben, a másik pedig a sofőrt. Genfben nagy megelégedéssel használják a Trafistart-t, ezért további svájci városok is jelezték, hogy szeretnének vásárolni belőle, de nagy a külföldi érdeklődés is, Franciaország valószínűleg az első vevők között lesz.

 

 

Hazai feladatok


Az ambiciózus európai célok Magyarországot is komoly feladatok elé állítják. Azt a dinamikus fejlődést, amellyel jelentősen javítottuk helyünket a baleseti halálozások listáján, folytatnunk, sőt erősítenünk kell. Ennek elősegítésére érdemes a külföldi példákat megvizsgálni, és a megfelelő koncepcionális és technikai lépéseket megtenni. Az L-IT Group munkatársaiként, támaszkodva az eddigi stratégia-alkotási és projektmenedzsment tapasztalatunkra, örömmel támogatnánk szakértelmünkkel a magyar utak biztonságosabbá tételét.

 

 

Források:


http://www.close-to.net/docs/260/Oberling_MCT_Zarokonferencia_20100212.pdf

http://www.kku.bme.hu/kepzes_osztatlan/segedletek/BMEKOKU5367/BME2010.pdf

http://ec.europa.eu/transport/road_safety/pdf/com_20072010_hu.pdf

http://hvg.hu/vilag/20110310_ENSZ_program_kozlekedes_kozuti_baleset_NF

http://www.youthforroadsafety.org/activities/news/news_item/t/the_un_decade_of_action_for_road_safety_how_did_it_come_to_be

http://www.who.int/roadsafety/decade_of_action/en/index.html

http://seetkweb.hu/blog/mernoki-muszaki/110113-kozuti-balesetek-2010-statisztikak-kepek-videok

http://www.baleset-megelozes.eu/pics/2010_teljes%20ev.pdf

http://abcmoteur.fr/actualites/trafistar-sr590-meilleur-radar-routier-en-fonction-suisse/

http://auto.oboz.ua/news/razrabotali-kameryi-novogo-pokoleniya-fiksiruyuschie-narushenie-voditelyami-pdd.htm